Budaházy Péter neve legfeljebb a mádi borimádóknak mond valamit, a nagyközönség még nemigen figyelt fel rá. Remélem, nem neheztel meg rám, amiért ezt írom, de kell még egy kis idő borai önálló karakterének kialakulásához. Többször vendégeskedtünk már nála, legutóbb múlt szombat este.

Nagyra értékelem azt a munkát, amit Mádon végzett és végez lassan tíz éve, amióta afféle „bebíróként” (a Balaton felvidéken így nevezik a nyughatatlan pestieket, akik már a 80-as években meg akartak menteni minden gólyafészket, nádtetőt rakatni minden omladozó pajtára és így tovább) házat vett a Kúria mögött. Nem biztos, hogy mindenütt jó szemmel nézik a kívülről jöttek ténykedését, de talán a borral együtt ez jobban megy, mint másütt. Mire gondolok: speciel pont Mádon évek óta jó kapcsolat alakult ki a helyiek (Orosz Gábor, Török Béla, Szepsy István) és a pestiek (Barta Károly, Demeter Ervin, Márta Wille-Baumkauff, Lenkey Géza) között. Idealista képet persze én sem festenék, de úgy tűnik, tudnak együtt gondolkodni, beszélnek egymással, isznak együtt, sőt még a szabadidejüket sem sajnálják egymástól. Ez pedig talán manapság a legnagyobb dolog.

Visszatérve a szombathoz, Budaházy Péter afféle „köszönöm, hogy köztetek lehetek” bulit szervezett, Szepsy István és Novák Ferenc szívből jövő szakmaszeretetről tanúskodó előadásaival, a Kúria isteni marhalábszár pörköltjével és mádi borokkal. (Gyengébbek kedvéért Szepsy István a mádi dűlőkről, borokról, Novák Ferenc a kárpát-medencei népzene alapjairól beszélt, kitűnő táncosokkal kísérve. Szólt is a muzsika vagy 2-ig.) Amúgy ha már népzenénél tartunk, talán nem egyedi az az érzésem, hogy az erdélyi és Kárpátokon túli magyar népzene ebben a témában a legelegánsabb, legfájdalmasabb és legkifejezőbb is egyben. Tökéletesen illik egy zseniális mádi furminthoz – leszámítva talán jó esetben a fájdalmasságot.

Egy efféle mádi száraz bor inkább felemelő, mint mondjuk a szembeszomszéd és jó barát Barta Károly Öreg-Királyból való Furmintja. A 2006-os most ugyan fáradtabbnak tűnt, mint korábban, de a 2007-es tökéletesen állt a talpán. Illatban és ízben egyaránt mély és hosszú, épp csak leheletnyi tölgyes édességgel, remek savakkal.

Budaházy Péter Furmintja a Szent Tamás Fürdő részéről van, s aki ismeri a pincét tudhatja, nem kis dolog egy efféle bort elkészíteni. Mondhatni abszolút kisipari módszerekkel, kezdőként bekerülni ebbe a körbe nem egyszerű. Hárslevelűt önállóan még nem kóstoltam a pincében – nem is tudom van-e, vagy csak az édes házasításban, a vélhetően kényszerűségből ide keveredett Zenit nem egy eget-rengető bor, de tiszta és korrekt.

Demeter Endre is készített két új bort, az egyik egy egészen megdöbbentő nem késői szüretből származó, Élvezet névre keresztelt édes bor 140 gr cukorral, és egy későit a Király dűlőből, ami véleményem szerint az egyik legizgalmasabb efféle tétel mostanában Hegyaljáról. Remek gyümölcsösség, finom sav világ, élénk és nemes bor.

Márta Wille-Baumkauff is ott volt, panaszkodott kissé, hogy a szakmát egyáltalán nem érdekli Hegyalján egyelőre egyedülálló biodinamikus pincészete. Tisztában van vele, hogy nem tehet meg bármit, amit szeretne és azzal is, hogy bizonyos területek egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy akár ökológiai gazdálkodást is be lehessen vezetni. Nem gondolja tehát, hogy mindenkinek követnie kellene, de valahogy azért azt gondolta, jobban érdekli majd a termelőket az, hogy végülis hogy működik ez az egész. Ami nekem eddig a történetből lejött, az a nehézségek sora. Soha nem gondoltam, hogy a biobor egyenlő lenne a jó borral, hiszen ez egyszerűen nem igaz. Viszont az teljesen egyértelmű, hogy trehány ember nem lehet biotermelő, és ez már önmagában jelenthet valamit. Akárcsak a fészek a furmint tőkén, ami egyfajta egyensúlyt sugall, amit valljuk be, mindannyian keresünk. És egy darab jól működő természet, ami nálam szintén a remény jele. Remény, hogy még nem égettünk föl magunk mögött mindent… Márta borai között is van amúgy újra egy nagy kedvenc, nevezetesen a most palackozott Holdvölgy Furmint 2006-ból. Ha van sima, a hernyóselymek buján simogató tapintásához hasonló bor – nagy rizlingek között már akadt ilyen, nem is egy – akkor ez az. Az egyediség és az elegancia folyékony megtestesülése.

Akárcsak Lenkey Géza borainak némelyike. Ez a visszahúzódó szimpatikus borász – a Borfesztiválon amúgy állítólag ott lesz – mindig meglep valami izgalmassal. Talán többen emlékeznek még a Mádi kör májusi bemutatójáról Fordítására, és a másfél literes „Az élet szép … ivóbor jó barátoknak” című 26 grammos borára. A Fordítás talán nem is az, ami, annyira szép, pedig a gazda bevallása szerint valóban fordításnak készült. Igaz, paraméterei alapján 5 puttonyos aszú is lehetne. A magnumban pedig igazi jó kis ivóbor van, leheletnyi cukorral, szép savakkal, csupa könnyedséggel és kicsi magakelletéssel. Szerintem nagyon is jó, hogy vannak ilyen borok, - talán 1.500,-Ft a magnum - ezeket kellene a gyerekeink kezébe adni. (Én adom, és szeretik is huszonéves nagyfiúk.)

Amúgy a nyáron jártam is Lenkeynél és sok érdekes dolgot találtam. Nem az átlagos hegyaljai kínálattal rendelkezik, legalábbis ha azokat a borászokat nézem, akik rendszerint előtérben vannak. Borait hosszasan érleli – szándékosan-e vagy kényszerűségből, nem tudom – de tény, hogy ezek a borok igenis állják az időt. Sőt. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb a honi borissza a rájön majd az érlelt borok fogyasztásának szépségére. Egyelőre a habzsolás korszakát éljük, de hiszem, hogy a tapasztalat bölcsességet is ad majd sokunknak.

Válogattam azokból a tételekből, amik már/vagy még kaphatók is.

Furmint (Betsek-Korposd) 2007

Október 26-i szüret

2008. decemberében került palackba. Nem volt újhordóban. Illatban kifejezetten gyógyszeresnek tűnik. Édesgyökér, valeriána, pici vanília, némi borsosság. Összetett, finom, buja az illata. Jó savakkal indít, némi cserzőanyag egészíti ki. Vastag, rágnivaló bor, ízében jelentős sós karakter. Nagyon szép a struktúrája, fiatal. Időt és levegőt kér. 6 pont

Furmint-Hárs (Vilmány) 2007

November 18-i szüret

Illatban enyhe botritisz jelleg érezhető. Üde, fiatalos karakter, sok gyümölccsel, visszafogott ásványossággal. L.G. leállította az erjedést, így lett benne cca. 10 gr maradék cukor. Éppen hogy érezni amúgy. Nagyon nagy testű a bor, gazdag, koncentrált és komplex is. Annak ellenére, hogy mindenből sok van neki, nem tud közönséges lenni. 6-7 pont

Furmint-Hárslevelű Úrágya-Köves 2007

November 13. szüret, 22 fokosan. 2009 jan. 29-i palackozás, 1472 palack.

Illatában elsőre némi fáradtág érezhető. Olyan benyomást kelt, mint egy száraz desszertbor. Levegőre van szüksége, fél óra alatt is szépen nyílik és telik meg izgalommal. Illatban birsalmával kezd, elegancia lesz a vége. Szájban nagyon vastag, koncentrált, egyáltalán nem érezni a 10 grammnyi cukrot. Karakterében valahol billeg egy nagytestű száraz bor és a szamorodni határán, pedig egyértelműen az előző kategóriát képviselné. Különleges bor lesz, de nem kezdő borfogyasztóknak. 7 pont

Hárslevelű 2004 késői szüretelésű

Erről a borról már sok jót írtunk itt is, ott is. Meg is van az oka, ugyanis most is tökéletes állapotban van, sőt. (Tegnap kóstoltam a Karádi-Berger 2004-es Birtokfurmintot, és az is meglepően szép formát mutatott, - valamint némi rokonságot ezzel a Hárslevelűvel.) Amitől ezek a borok igazán szépek és tetszetősen, az számomra a hosszan érezhető, teljes szájat betöltő savkészlet. Szinte minden apró zugába eljut a szájnak, élénk, és mindenütt azonos érzetet kelt. Ami számomra egyértelműen a potenciált jelenti, ami esetünkben nem hátrány. Magyarul az öt éves bor most van a csúcsán, és vélhetően marad is még 2-3 évet. Ízjegyei között megbújik az a kis finom, pikáns rizlinges petrolosság, ami esetünkben nem fajta, sokkal inkább érlelési karakter. 7 pont

Száraz Szamorodni 2005

Decemberi a szüret, a szőlő a Betsek-Korposd dűlőből származik, furmint-hárslevelű együtt. 2008-ban lett lepalackozva. Édeskés, tiszta és határozott diós-soufflés illat egy finoman tejkaramellás karakterrel. Kicsi dió, enyhe és jól karban tartott oxidáció. Savai jók de nem erőteljesek, viszont struktúrában sima. Nincs benne semmi a szamorodni gyakori durvaságából. Izgalmas, finom bor, jó lenne hozzá szivarozni. 6 pont

Fordítás 2006

Furmint és hárslevelű együtt. Nem volt hordóban, csak üvegballonban érett. Illatban körtés-birses, nemesen gazdag. Beltartalmi értékeit tekintve 12,5 alkohol, 140-152 közötti cukor, szép 10 körüli savtartalommal. 16-18 órás áztatást kapott. A furmint a Hegyfarokról, a hárslevelű Kisvilmányból van. Sima, selymes struktúra, hosszú, semmi karcosság nincs benne. Illatban és ízében egyaránt élénk, mézes, hársas jegyek éppúgy jellemzik, mint egy határozott birses vonulat. Kifogástalan egyensúly, élénk és hosszú is. 9 pont

Aszú 6 puttonyos 2003 birtokbor

Illatra nagyon gazdag és meleg. Kajszi és őszibarack, méz, hárs, melegség. Bővelkedik izgalmakban és kajszi lekvárban. Vastag bor, nem kevés cukorral, de ennek ellenére megtartott egyensúllyal. Vélhetően jó savainak köszönhető, akárcsak tartalmas ízvilága. Szájban hosszú és elegáns, füstölt libamáj illene hozzá. Gyümölcsössége nagyon sokáig megmarad a szájban, egyáltalán nem érezni ez a boron az évjárat savszegénységét. 8 pont

Tokaji Hárslevelű Aszú 5 puttonyos 2002

Tiszta hárs aszú, ami nem túl gyakori errefelé (sem). Illatban sokat fejlődött a múlt év óta, amikor kóstoltam. Mélyültek tónusai, bár alapvető gyümölcsössége így is megmaradt. Mézdinnye, hársfavirág és rengeteg őszibarack jellemzi. Szájban jelentős cukorérzet fogad, de nem billenti az egyensúlyt. Ízében is a gyümölcsök vezetnek, a finom, selymes struktúra is ezt támasztja alá. Hosszú, elegáns bor. 7-8 pont

Aszú 6 puttonyos 1999

Borban áztatva készült, a család első aszúja. Sötétebb színnel mutatkozik. Érett, diós illatvilág, de érezni a tisztán kezelt alapanyagot. Illatban, ízben egyaránt érettebb, meleg barnás jegyekkel.  Mutat pici érdességet az ízében, de alapvetően telt és összetett. Diós, picit kakaós, fügés vonulattal.  5 pont

mg